Gyökérfüggöny

2022.01.23

Építési munkálatok során gyakran megfeledkeznek a fák gyökérteréről, annak jelentőségéről. Egy munkagép által elvágott gyökér helyrehozhatatlan kárt okoz a fában és bár növényeink igyekeznek megküzdeni a viszontagságos körülményekkel, ezek a helyzetek nem kecsegtetnek túl sok jóval számukra. Azonban fejlődik a faápoló szakma és ma már megelőzhető (lenne) az építkezéseknél történő gyökértépés úgynevezett gyökérfüggöny létrehozásával. Erről lesz szó ebben a bejegyzésben.

Épített környezetben nap mint nap előfordul, hogy építési, átépítési munkák során a talajt és ezzel együtt a benne található gyökereket is bolygatni kell. A problémakör szakszerű kezelésére hivatott a gyökérfüggöny technológiája.

A kivitelezés úgy néz ki, hogy az építési munkálatok előtt a törzstől minimum 2,5 méterre készítünk egy 1 méter mélységű árkot, itt fogjuk létrehozni a gyökérfüggönyt. Ha a gyökereket szakszerűen metsszük és azonnal kezeljük is a keletkező csonkokat, akkor jó eséllyel elkerülhető a gyökérzet bekorhadása és szépen meg is tud majd újulni.

A képen zöld színnel jelöltem a gyökérteret, sárgával a gyökérfüggöny helyét illetve pirossal az átépítésre szánt területet.

Miután elvágtuk és kezeltük a gyökereket, juta vagy kókuszréteget fektetünk le, ezt dróthálóval és karók segítségével tudjuk feszesen tartani, majd visszatemethetjük a gödröt. Itt a talajélet megtartása érdekében figyelni kell arra, hogy az alsó rétegekből származó föld ismét alulra kerüljön és így rétegenként felfelé haladva, tömörítés nélkül töltsük vissza a földet.

A gyökérfüggöny karói kiállnak a földből, ami bár nem feltétlenül szép látvány, azonban annál hasznosabb, hiszen ezt a részt továbbra is óvnunk kell a taposástól és más fizikai behatásoktól.

Az elkészült gyökérfüggönyt rendszeresen öntözni kell, így a fa lombvesztése szinte teljesen el is kerülhető.

Kialakítottunk mindent, de továbbra is felmerülhet a kérdés: miért is jó ez? Rendkívül egyszerű lesz a válasz. Azért jó mindez, mert a gyökérfüggönyön túli talajrészeket teljesen átadhatjuk az építőipari munkálatok kivitelezőinek. Ha a munkások gyökereket találnak a földben, azokat már bátran elvághatják vagy feltéphetik, hiszen a számunkra fontos gyökereket már korábban szakszerűen elmetszettük és kezeltük. Ezzel ellentétben gyökérfüggöny nélkül az építkezés során felszínre kerülő gyökerek kiszáradhatnak vagy éppen egy téli munkavégzés során el is fagyhatnak.

Az építési munkálatok befejezését követően a gyökérfüggöny bizonyos elemeit eltávolítjuk, így a földből kiálló karók sem csúfítják tovább kertünket és a fa gyökerei ismét birtokba vehetik a területet. Már arra is van mód, hogy a gyökérfüggönybe terelőlapot építsünk be, amely - a termék fajtájától függően - akár vízszintesen, akár mélyebbre el tudja vezetni a megújuló, burjánzásnak induló gyökereket, így megóvhatjuk a közelében lévő földkábeleket, csöveket.

Hazánkban a gyökérfüggöny még igencsak ritkán alkalmazott technológia. Ami miatt az építőipar nem érzi relevánsnak a használatát, az az, hogy az elvágott vagy feltépett gyökerű fák nem azonnal száradnak ki, nem azonnal halnak meg. Jó eséllyel akár még 5-6 évet szenvednek a helyükön folyamatos lombvesztés és visszavágások közepette, míg végül teljesen kiszáradnak. Ennyi idő alatt az építést kivitelező vagy akár a megrendelő is elfelejti a pár évvel korábbi földmunkálatokat.

A gyökérfüggöny készítése kétségtelenül megnöveli egy építkezés vagy felújítás költségeit, azonban ez a plusz ráfordítás elenyésző a későbbi visszavágás és a keletkező zöldhulladék kezelésének díjával összevetve. Nem beszélve arról, hogy erre akár 3-5 évente áldoznunk kell és még így is előfordulhat, hogy nem tudjuk elkerülni a kivágást és a pótlást.

A fenti blogbejegyzés a gyökérfüggöny technológiájának csak néhány elemét hivatott sorra venni, azonban a kivitelezésnél még számos egyéb tényezőt figyelembe kell vennünk.