Gyökértér

A fáknak van egy nagyon fontos része, amelyről méltánytalanul kevés szó esik, pedig igencsak fontos szerepe van élettani szempontból. A talajból történő tápanyag- és vízfelvétel is csak rajta keresztül történhet meg, ez pedig nem más, mint a gyökérzet. Igyekszem bemutatni, miért lényeges, hogy erre különösen odafigyeljünk.

Faápolóként egy vizuális favizsgálatot is a gyökértér szemrevételezésével kezdünk, minden más csak ezután következik. Ahhoz, hogy megértsük a gyökerek működését, tudnunk kell, hol milyen részeit keressük és mit is csinálnak pontosan a föld alatt elbújva.

Először azonban pillantsunk fel a lombkoronára! Ha például esőben beszaladunk egy fa alá, akkor azt tapasztaljuk, hogy kevésbé ázunk el. Ez azért van, mert a fa lombozata a korona szélére vezeti a csapadékot, itt ér földet a legtöbb esőcsepp - ezt nevezzük csurgózónának.

De miért is fontos, hogy hová érkezik a víz? Biztosan emlékezünk a biológiaórákra, amelyeken megtanultuk, hogy a gyökérszőrök veszik fel a vizet és ásványi sókat, majd pedig az egyre vastagodó hajszálgyökerek, aztán a finom- és durva gyökerek szállítják azokat a fatörzs felé. Mivel a fa vizes oldatokat szív fel, ezt ott tudja megtenni, ahol sok a csapadék. Bizony, bizony, a fák ennyire ügyesen kitalálták, hogy hogyan optimalizálják ezt az egész folyamatot: a csurgózónába érkező csapadékot az ott nagyszámban előforduló gyökérszőrök felveszik és továbbítják. A vastagabb gyökerekre így csak a szállítás és a fa megtartása hárul.

Az osztrák normarendszer szerint oszlopos növésű fáknál a csurgóvonalon túl 5 méter a gyökértér (ahol a fa gyökereivel találkozhatunk) illetve normál koronával rendelkező fafajoknál ez a korona szélétől még 1,5 méter sugarú területet jelent. A gyakorlatban ennek az öntözési terv során van igazán nagy jelentősége, hiszen hiába öntözünk szorgosan, ha nem a csurgózónát locsoljuk, akkor csak nagyon kevés vizet tud majd hasznosítani a fa.

Ha már a normákról is szó esett, akkor két adatot mindenképpen érdemes még megjegyeznünk, ez a 2,5 méter és az 5 cm.
Az előbbi azért fontos, mert a törzstől 2,5 méterre már elvékonyodnak a gyökerek. Ha építkezésnél vagy más talajbehatásnál ezen a körön kívül tud maradni a munkavégzés és optimális esetben gyökérfüggöny is készül, akkor nem várható különösebb koronavesztés és a gyökérzet is begombásodás, illetve bekorhadás nélkül tovább tud fejlődni.
Az utóbbi adat azért lényeges, mert 5 cm átmérőnél vékonyabb gyökerek metszésével még nem okozunk kritikus problémákat a növényeinknek.

Mivel a gyökérzet kikerül a látóterünkből, nem is feltétlenül fordítunk rá kellő figyelmet és nagyon sok fa már túl van a halálos ítéletén, mert gyökérvágás történt vagy éppen egy munkagép letaposta.
De miért nem száradnak ki a fák, ha ez ennyire káros? A kérdés teljesen jogos. A fás szárú növények komoly tartalékokkal rendelkeznek és élni is nagyon szeretnek, szeretnének. Még a megbomló korona-gyökér egyensúlyt is korrigálni tudják évek vagy évtizedek alatt. A gombák bejutásával szemben azonban védtelenek, hiszen ezek a föld alatti nyirkos közegben nagyon jól érzik magukat és egy munkagép által megtépázott, kezeletlen gyökér bőven elegendő méretű fertőzési kapuval szolgál. A gombák ilyenkor szinte akadálytalanul haladhatnak a fatestben.

Sajnos egyre kisebb viharok, egy gyengébb szeles időjárás is elegendő a gyökér- és a tőkorhadt fák kifordításához - egyre gyakrabban hallhatunk/olvashatunk ilyen tudósításokat.
Házi feladat: ha ilyet látunk, mindig nézzük meg, hogy mennyi gyökér került felszínre! Ha egy hatalmas földlabdát látunk akár több méter magas földkupaccal, akkor a gyökérzet egészséges volt. Sajnálatos módon azonban gyakoribb látvány, amikor a teljes felszínre kerülő gyökérzet elfér egy talicskában. Ezekben az esetekben durva visszavágás vagy gyökérsérülés vezet a fa kidőléséhez.

Kellő odafigyeléssel mindez megelőzhető és mivel már műszeres mérési lehetőségek is rendelkezésünkre állnak, így igazán nem kell félni a fáktól. Csak, mint mindenre, a gyökértérre is oda kell figyelnünk, hogy biztonságos és egészséges fák vegyenek körbe minket mindenütt.